Lesotho

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lesothói Királyság
Muso oa Lesotho
Kingdom of Lesotho
Lesotho zászlaja
Lesotho zászlaja
Lesotho címere
Lesotho címere
Nemzeti mottó: Khotso – Pula – Nala
(Béke – Eső – Virágzás)
Nemzeti himnusz: Lesōthō fatše la bo ntat'a rōna

FővárosaMaseru
d. sz. 29° 18′, k. h. 27° 28′Koordináták: d. sz. 29° 18′, k. h. 27° 28′
Államformamonarchia
Vezetők
KirályIII. Letsie
MiniszterelnökSam Matekane
Hivatalos nyelvszotó, angol,
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Államalapítás1824
kikiáltása1966. október 4.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint2 007 201 fő (2016)[1]
Rangsorban145
Becsült2 098 000 fő (2014. július)
Rangsorban145
Népsűrűség61,3 fő/km²
GDP2005
Összes5 113 millió  USD (152)
Egy főre jutó2 746 USD
Földrajzi adatok
Terület30 355 km²
Rangsorban137
IdőzónaSAST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemLoti (LSL)
Nemzetközi gépkocsijelLS
Hívószám266
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 114
  • 115
Internet TLD.ls
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozóBS 546
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesothói Királyság témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Lesotho, vagy hivatalos nevén a Lesothói Királyság (szotó nyelven: 'Muso oa Lesotho) Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva található enklávé. Egyike annak a három országnak a világon, amelynek teljes területe egy másik ország határain belül fekszik. (A másik kettő az Olaszország által körülvett San Marino és Vatikán.) Az ország területe 30 355 km², népessége 2 millió fő. Fővárosa és egyben legnépesebb városa a 330 000 fős Maseru. Az ország brit koronagyarmat volt Basutoföld néven 1822 és 1966 között. Függetlenségét 1966. október 4-én nyerte el. Önálló, szuverén állam, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a Nemzetközösségnek, valamint a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek is tagja.

Lesotho neve az ott élő lakosság, a szotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik, durva fordításban annyit tesz: „A sesotó nyelven beszélő emberek földje”.

Földrajz[szerkesztés]

Lesotho domborzati térképe
Maletsunyane-vízesés

Lesotho a világ 141. országa terület és a világ 144. országa népesség alapján. Népsűrűsége szerint a 138. helyet foglalja el a világ országai között. Területe Magyarország területének mintegy egy harmada., míg népessége közel az egy ötöde.

Domborzat[szerkesztés]

Lesotho szinte teljes területe egy fennsíkon fekszik, 80%-a 1800 m felett van. Keleten a 2000–3000 m magasságú Sárkány-hegység határolja, míg nyugat felé kb. 1400 m-re csökken a magasság, ami Lesothót a világ legmagasabban fekvő országává teszi. A legmagasabb hegy a Thabana Ntlenyana, amely 3482 m magas. Emiatt hűvösebb az éghajlat, mint az Egyenlítőtől való távolságból következne.

Az 1980-as évek közepén Lesothóban indították be Afrika legnagyobb beruházását, a Lesotho Highland Water Project-et, amelynek keretén belül a teljesen kopár Maluti-hegységben, a Sárkány-hegység határán a nagy völgységeket gátakkal elzárják, a vizet pedig alagutakon keresztül visszavezetik északra Transvaalba, a Vaal folyóba. Nyáron ezzel a vízzel öntöznek; a Dél-afrikai Köztársaság fizet érte, s a víz közben energiát is termel a basothóknak.

Az országnak 909 km hosszú határa van. Az ország enklávé, vagyis a Dél-Afrikai Köztársaság teljesen körbeveszi az országot és egyúttal a világ legdélibb elhelyezkedésű, tengerparttal nem rendelkező országa.

Koordinátái: déli szélesség 28,5-30,5°; keleti hosszúság 27,0-29,5°.

Éghajlat[szerkesztés]

A nagy magasság a hasonló földrajzi szélességen elhelyezkedő vidékekhez képest alacsony hőmérsékletet okoz. A napi és az évszakok közötti hőingadozás nagy (-15 °C – +35 °C). Az átlagos évi középhőmérséklet a fővárosban 15 °C. Nyaranta a fővárosban, Maseruban és környékén a hőmérséklet napi csúcsai gyakran elérik a 30 °C-ot is. A hegyekben, a magasabb területeken gyakran fagy. Telente az alacsonyabb vidékeken a -7 °C gyakran előfordul, míg a magasabb területeken a -18 °C is előfordul. Havazások gyakran előfordulnak májustól szeptemberig a felföldi területeken, míg a legmagasabb hegyvidéki területeken egész évben lehet havazásra számítani. A legtöbb csapadék a nyári zivatarok során esik, 650 mm és 2000 mm közötti mennyiségben, tájanként változóan. A nyár novembertől márciusig tart.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Geronticus calvus

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Egyetlen nemzeti parkja van, a Sehlabathebe Nemzeti Park.[2] Elhagyott, nehezen járható, aránylag érintetlen hegyvidék.

Történelem[szerkesztés]

A „Dél-Afrika Svájcaként” emlegetett ország területét a 19. század elejéig főleg busmanok lakták. A zulu uralkodó hadjáratai után, 1818-tól a lakosság egy kis csoportja és a kis bantu törzsek I. Moshoeshoe vezetésével a bászutó néppé egyesültek, akik 1824-ben foglalták el az alacsonyabban fekvő síkságot, majd fokozatosan kiterjesztették uralmukat a hegyvidékre is. A bászutók elkeseredett harcot vívtak az előrenyomuló búrok ellen, majd Moshoeshoe abban a reményben, hogy segítséget kap Nagy-Britanniától ellenük, brit védnökséget kért. 1868-ban az ország Basutoföld néven[3] brit protektorátus lett. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. A neve az ott élő lakosságra utal („szotók országa”). Az országban 1968 januárjában vértelen puccsot hajtottak végre, 1990-ben a Katonai Tanács a királyt megfosztotta hatalmától, és a fiát ültette a trónra. 1998-ban a vitatott választási eredmények közzététele után belső zavargások törtek ki, a hadsereg is fellázadt. Ekkor a dél-afrikai és botswanai csapatok – az SADC (South African Development Community) szerződésre hivatkozva – bevonultak, és stabilizálták a helyzetet. Később az alkotmányt megreformálták. 2014-ben a koalíciós kormány vezetői megállapodtak abban, hogy előre hozzák az eredetileg 2017-ben esedékes választásokat annak érdekében, hogy mielőbb véget vessenek a politikai krízisnek az apró dél-afrikai országban. Pontos dátum még nincsen, de a kormány jelezte, hogy az egyeztetések már folynak az előre hozott választás menetrendjéről és pontos részleteiről. Közben a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség tagállamainak vezetői felszólították a lesothói vezetést, hogy mielőbb hívják össze a júniusban feloszlatott parlamentet és állítsák helyre az alkotmányos rendet az országban. Az amúgy is zavart helyzetet ismét válságba fordította, hogy a 2017 óta hatalmon levő Thomas Thabanét felesége meggyilkolásával vádolták meg, aki emiatt lemondani kényszerült. Utóda várhatóan Moeketsi Majoro pénzügyminiszter lesz.[4]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Az ország alkotmányát 1993. április 2-án fogadták el. Lesotho alkotmányos örökletes monarchia. Parlamentje kétkamarás. A választójog korhatára 18 év.

Az alkotmány tiszteletben tartja az emberi jogokat, a sajtó-, a vallás-, gyülekezésszabadságot.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Az alkotmány elfogadása óta Lesothoban 3 választás volt. 1993-ban a Basotho Congress Party (BCP) nyerte a választásokat. 1998. május 23-án a Lesotho Congress for Democracy (LCD). 2002. május 26-án ismét a Basotho Congress Party (BCP).

Királyok és régensek[szerkesztés]

Név Hivatali ideje
II. Moshoeshoe 1965. április 10. – 1970. február 10.
Leabua Jonathan (államfő) 1970. február 10. – 1970. június 5.
Mamohato királynő (Régens) 1970. június 5. – 1970. december 5.
II. Moshoeshoe 1970. december 5. – 1990. november 12.
Mamohato királynő (Régens) 1990. március 10. – 1990. november 12.
III. Letsie 1990. november 12. – 1995. január 25.
II. Moshoeshoe 1995. január 25. – 1996. január 15.
Mamohato királynő (Régens) 1996. január 15. – 1996. február 7.
III. Letsie 1996. február 7. óta

Miniszterelnökök[szerkesztés]

Név Hivatali ideje Párt
Sekhonyana Nehemia Maseribane 1965. május 6. – 1965. július 7. Basotho National Party (BNP)
Leabua Jonathan 1965. július 7. – 1986. január 20. Basotho National Party (BNP)
Justin Metsing Lekhanya 1986. január 24. – 1991. május 2. A hadsereg vezetője
Elias Phisoana Ramaema 1991. május 2. – 1993. április 2. A hadsereg vezetője
Ntsu Mokhehle 1993. április 2. – 1994. augusztus 17. Basotho Congress Party (BCP)
Hae Phoofolo 1994. augusztus 17. – 1994. szeptember 14. független
Ntsu Mokhehle 1994. szeptember 14. – 1998. május 29. BCP, Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Bethuel Pakalitha Mosisili 1998. május 29. – 2012. június 8. Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Tom Thabane 2012. június 8. – 2015. március 17. All Basotho Convention (ABC)
Bethuel Pakalitha Mosisili 2015. március 17. – 2017. június 17. Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Tom Thabane 2017. június 17. – 2020. május 20. All Basotho Convention (ABC)
Moeketsi Majoro 2020. május 20. – 2022. október 28. All Basotho Convention (ABC)
Sam Matekane 2022. október 28. óta Revolution for Prosperity (RFP)

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Lesothót 10 körzet alkotja:

  1. Berea
  2. Butha-Buthe
  3. Leribe
  4. Mafeteng
  5. Maseru
  6. Mohales Hoek
  7. Mokhotlong
  8. Qacha's Nek
  9. Quthing
  10. Thaba-Tseka

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Katse gát

Lesotho a Dél-afrikai Köztársasággal körülvett ország, amellyel emiatt szoros gazdasági kapcsolatok fűzik össze. Gazdasága főleg a mezőgazdaságra épül, főleg az állattartás, a növénytermesztés jellemző, valamint a bányászat és a gyáripar képviselteti még magát. Jelentős mértékben függ az ország gazdasága a külföldön dolgozók hazautalt pénzösszegeitől, illetve a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség által biztosított gazdaságfejlesztési pénzektől.[5][6] A háztartások túlnyomó többsége a háztáji mezőgazdaságon alapszik. A dolgozókat elsődlegesen a főleg női alkalmazottakat foglalkoztató ruhagyártás, a 6-9 hónap időtartamokat ledolgozó férfi külföldi munkások, a bányászat, valamint az állami szektor foglalkoztatja. Az ország nyugati részének alacsonyabban fekvő vidékein alapul az ország mezőgazdasági termelésének jelentős hányada. A népesség több, mint felének bevételeit a feketegazdaság biztosítja, mely mezőgazdasági termények betakarítását, illetve az állattenyésztést jelenti, jellemzően be nem jelentett módon. A lakosság kétharmadának jövedelmét a mezőgazdaság biztosítja. A vásárlóerő-paritáson mért kevesebb, mint 1,25 dollár/nap jövedelmet az 1995-ben mért 48 %-ról 2003-ra 44 %-ra sikerült csökkenteni. Emberi fejlettségi index alapján az ország az alacsony fejlettségű országok közé tartozik és mindössze a 160. helyen áll a vizsgált 180 ország közül. A születéskor várható élettartam mindössze 48,2 év.[7] A felnőttek körében az olvasni tudók aránya 82 %. Az öt évesnél fiatalabb korosztály körében az alacsony testsúllyal rendelkezők aránya 20 %.[8]

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megszavazott African Growth and Opportunity Act lehetőségeit az egyik leginkább kihasználó ország. A ruházati termékek gyártói közül az Egyesült Államok legnagyobb exportőre a Szaharától délre eső országok közül.[9] A Foot Locker, Gap, Gloria Vanderbilt, JCPenney, Levi Strauss, Saks, Sears, Timberland és a Wal-Mart is az országban gyártja ruházati termékeinek egy részét.[10] 2004 közepén a nőket foglalkoztató ruhaipar létszáma átlépte az 50 000 főt, amely egyúttal meghaladta a kormányzati szektorban dolgozók létszámát is. 2008-ban az exportált termékek értéke 487 millió dollárt ért, amelyek döntő többsége az Egyesült Államokba került. A ruházati szektorban dolgozók létszáma 45 000 fővel csökkent 2011 közepére a nemzetközi gazdasági válság, valamint a ruházati iparon belül folyó piaci verseny hatására. 2011-ben a reuházati ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató a versenyszférában.[11] 2007-ben a textilipari dolgozók átlagbére 103 dollár/hónap volt és a hivatalos legalacsonyabb havi fizetés minimum 93 dollár volt az ágazatban. 2008-ban a bruttó nemzeti jövedelem egy főre eső értéke 83 dollár volt havonta. A ruházati ágazat hívta életre a HIV/AIDS elleni küzdelem jegyében az Apparel Lesotho Alliance to Fight AIDS programot. Ez egy ágazati megelőzési program, amely a megelőzésre és a kezelésre fordít pénzt.[12]

Az ország két legfontosabb erőforrása a gyémántbányászat, valamint a vízenergia.

Általános adatok[szerkesztés]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A hegyi legelőkön a félnomád pásztorkodás a jellemző.

Az ország nagyszámú juh-, kecske- és szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.

A szántóföldeken, amelyek mindössze az ország 10-ed részét foglalják el, naturálgazdálkodást folytatnak. Csak élelmiszernövényeket – búzát, cirokkölest, kukoricát, hüvelyeseket és gumósokat – termesztenek.

Ipar[szerkesztés]

Egyetlen jelentős ásványkincse a gyémánt. A Letseng bányából származó gyémántoknak a legmagasabb a világon a karátonkénti átlagára, körülbelül 1500 dollár, ami az iparág 81 dolláros karátonkénti átlagának majdnem hússzorosa.A bánya 30%-ban a lesothói kormány, 70%-ban a Gem Diamonds vállalat tulajdona.

Az ipar rendkívül kezdetleges. Mindössze néhány bőr-, élelmiszer- és textilipari üzem működik.

Kereskedelem[szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Maseru, a főváros egy útja
Egy hegyi falu

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
851 412
951 736
1 075 281
1 241 159
1 438 248
1 627 900
1 801 679
1 898 757
1 989 873
2 233 339
1960196619721978198419911997200320092017
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 99,7%-át a déli bantukhoz tartozó szotók alkotják. Rajtuk kívül kb. 2000 európai és 1000 indiai él a királyságban.

Kb. 45%-a katolikus, 40%-a protestáns, 8%-a egyéb keresztény, 7%-a ősi vallású.

Nagyjából 23%-uk HIV fertőzött.

A népesség növekedése abbamaradt, az átlagéletkor 33 év. A munkanélküliek aránya nagyon magas: 40%.

Az ország hivatalos nyelve a szotó (szeszotó) és az angol. Egy kis csoport még xhosza és zulu nyelven is beszél. A lakosság többségét nyolcvankét százalékát az ország névadói a déli bantukhoz tartozó szotók teszik ki. Ezen kívül él még itt tizennégy százaléknyi szintén bantu, nguni, fennmaradó négy százalék szintén bantu. Forrás: Afrika Országai II. 2011.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Osztályterem tanulókkal

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Az országban 2005-ben az analfabéták aránya 36% volt, ennek 72%-a férfi és 28%-a nő. 2000-ben megszűnt a tandíj, azóta ingyen tanulhatnak az alapiskolában (primary school). A női lakosság 89%-a, a férfi lakosság 83%-a jár alapiskolába. 18-27% között járnak magasabb iskolába (secondary school). Ez azért van, mert ez az iskolafajta már tandíjas.

Lesothoban egy egyetem található, a National University of Lesotho, amely Romában található Maserutól 35 km-re.

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

A lesothói konyhán az afrikai hagyományos étkezés ötvöződik az angol kulináris befolyással. Dél-Afrika, mely körbe veszi a kis országot, szintén hatással van az itteni étkezési szokásokra.

A nemzeti étel a likhobe nevű ragu, melynek összetevői a bab, bogyók és cirok, továbbá hús és zöldségek.[13] Fontos alapanyag még a kukorica, abból készül két további jellemző fogás a papa[14] és a motoho nevű kása[15] (ez utóbbihoz még cirok is kerül).

Népszerű fogások továbbá a mártások, amelyek más afrikai országokkal ellentétben nem annyira fűszeresek. Gyakori köretek a cékla és a sárgarépa.[16] A desszertek többnyire angol eredetűek.[17]

Az angolok terjesztették el az országban a sörfőzést. A legnépszerűbb fajta a gyömbérsör.

Turizmus[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

1967-ben itt bányászták a világ egyik legnagyobb gyémántját, amely 601 karátos és "Lesothói Barna" névre keresztelték.

Média[szerkesztés]

Az ország legnagyobb állami televíziója a Lesotho Television. Emellett található még egy állami rádió is. 1998 óta 5 magánrádió alakult. A média angol nyelvű és még dél-afrikai rádió és televízió is fogható.

Egyéb telekommunikációs adatok[szerkesztés]

Hívójel prefix 7P
ITU zóna 57
CQ zóna 38

Ünnepek[szerkesztés]

Lesotho-i rendszám
  • január 1. – Újév napja
  • március 11. – Moshoeshoe-nap (az államalapító király napja)
  • március/április – nagypéntek és húsvét
  • május 1. – a munka ünnepe
  • május 25. – a hősök napja
  • július 17. – III. Letsie születésnapja
  • október 4. – a függetlenség napja
  • december 25-26. – karácsony

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://catalog.ihsn.org//catalog/8293/download/89065
  2. Archivált másolat. [2009. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  3. Nemzetközi Almanach 1959
  4. Lemondott a felesége meggyilkolásával vádolt lesothói miniszterelnök (msn.com)
  5. World bank Lesotho: Country Brief. [2014. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 3.)
  6. CIA Lesotho Economy 2011. [2012. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 3.)
  7. UNDP Lesotho – Country Profile: Human Development Indicatos. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 10.)
  8. Human Development Report 2009 Archiválva 2009. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.. The United Nations. Retrieved 7 March 2012.
  9. Central Bank of Lesotho – Africa Growth and Opportunities Act (AGOA): Economic Impact and Future Prospects. [2012. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  10. Purchase for Africa: An appeal for American apparel buys. [2009. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
  11. World Bank – IFC – Africa Can Compete! The Miracle of Tiny Lesotho—Sub-Saharan Africa's Largest Garment Exporter. [2013. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  12. Apparel Lesotho Alliance to Fight AIDS (ALAFA). [2011. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  13. Two sustainable recipes for culinary summer travels (globallandscapesforum.org)
  14. Taste Atlas: Take a trip round Africa with our food guide (pulse.ng)
  15. Traditional fermented foods of Lesotho
  16. OUR JOURNEY TO LESOTHO (internationalcuisine.com)
  17. Ethnic Food of Lesotho (USA Today)

Források[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Lesotho
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesotho témájú médiaállományokat.