Saint Lucia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saint Lucia
Saint Lucia
Sent Lisi
Sainte-Lucie
Saint Lucia zászlaja
Saint Lucia zászlaja
Saint Lucia címere
Saint Lucia címere
Nemzeti mottó: The Land, The People, The Light
A föld, a nép, a fény
Nemzeti himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia
Saint Lucia fiai és lányai

FővárosaCastries
é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′Koordináták: é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′
Legnagyobb városCastries
ÁllamformaParlamentáris monarchia
Vezetők
UralkodóIII. Károly Saint Lucia-i király
KormányzóCyril Errol Charles
MiniszterelnökPhilip J. Pierre
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekangol, kreol, francia
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Kikiáltása1979. február 22.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint167 591 fő (2023)[1]
Rangsorban194
Becsült180 000[2] fő (2013. május)
Rangsorban194
Népsűrűség259 fő/km²
GDP2006-os becslés
Összes933 millió dollár (162)
PPP: 1 081 millió dollár
Egy főre jutó5 650 dollár (66)
PPP: 7 141 dollár
HDI (2004)0,790 (71) – közepes
Földrajzi adatok
Terület620 km²
Rangsorban193
Víz1,6%
IdőzónaAST (UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemKelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijelWL
Hívószám1-758
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 999
Internet TLD.lc
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóBS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Lucia témájú médiaállományokat.

Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el.

Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.

1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. Az ország a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének is tagja.

Az országnév eredete[szerkesztés]

A sziget siracusai Szent Lúciáról kapta nevét. Saint Lucia a világ egyetlen országa, amely egy nő nevét viseli.[3] Nem világos azonban, hogy ki nevezte el a szigetet. A szigetlakók egy része szerint Kolumbusz Kristóf fedezte fel Saint Luciát 1498. december 13-án, Luca-napon, de történészek erre máig nem találtak bizonyítékot. Valószínűbb magyarázat az, hogy a szigetet franciák nevezték el a 16. században, amikor többször is kikötöttek a szigeten. Az ehhez kapcsolódó legenda az, hogy a sziget francia tengerészektől kapta a nevét, akik Luca-napon szenvedtek hajótörést a sziget közelében. Annyi bizonyos, hogy 1529-ben a sziget Diego Ribero portugál születésű spanyol térképész térképén már S. Luzia néven szerepel.[4]

Földrajza, természeti környezete[szerkesztés]

Diamond-vízesés
Piton-hegyek
Soufriére város környéke

Domborzata[szerkesztés]

A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyek a természeti világörökség részei.

Vízrajza[szerkesztés]

A sziget túl kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására.

Éghajlata[szerkesztés]

Saint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.

Növény- és állatvilága[szerkesztés]

Nemzeti park[szerkesztés]

Pigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.[5]

Természeti világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyeket.

Történelem[szerkesztés]

Saint Lucia térképe 1758-ból.

A szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.

Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.

Népessége, lakossága[szerkesztés]

Castries katedrálisának belseje

Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.

A népesség alakulása 1960 és 2023 között
Lakosok száma
89 901
97 877
106 458
114 551
124 468
140 159
150 994
161 766
175 200
167 591
1960196619721978198419911997200320092023
Adatok: Wikidata

Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.

A hivatalos nyelv az angol, de a francia alapú antillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják.[6] A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia a frankofón országok tagja.

Saint Lucia adja a világon az egy főre eső második legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mindketten január 23-án születtek, de különböző évben.

A lakosság mintegy 70%-a római katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itt hetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%), anglikánok (2%), evangélikusok (2%) és baptisták. A lakosság 2%-a rasztafari hívő.[7]

Saint Luciáról főképp anglofon országokba vándorolnak, elsősorban az Egyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 Saint Lucia-i él, és 30 000 olyan angol, akinek Saint Lucia-i ősei vannak. A második legkedveltebb úticél az Egyesült Államok, aki 14 000-en élnek. Kanadában is számos Saint Lucia-i él. Spanyolországban és Franciaországban található még 124 és 117 Saint Lucia-i.[8]

Városok[szerkesztés]

A főváros, Castries egy képe
Saint Lucia települései
Rangsor Név Lakosság Kerület
1991-es
népszámlálás
2001-es
népszámlálás
2005-ös
becslés
1. Castries 11 100 10 634 11 293 Castries
2. Bexon n.a. 7 119 7 560 Castries
3. Babonneau n.a. 5 138 5 457 Castries
4. Ciceron n.a. 3 577 3 799 Castries
5. Dennery 2 500 3 051 3 149 Dennery
6. La Clery n.a. 2 801 2 975 Castries
7. Vieux Fort 4 100 2 827 2 899 Vieux Fort
8. Morne du Don n.a. 2 679 2 845 Castries
9. Marchand n.a. 2 576 2 736 Castries
10. Micoud 3 300 2 619 2 631 Micoud
11. Laborie 1300 2 638 2 574 Laborie
12. Grande Rivière n.a. 2 031 2 448 Gros Islet
13. Augier n.a. 2 176 2 231 Vieux Fort
14. Soufrière 3 000 1997 1959 Soufrière
15. Anse-la-Raye 1500 1405 1480 Anse-la-Raye
16. Canaries 1000 1334 1306 Canaries
17. Gros Islet 1400 679 783 Gros Islet
18. Cap Estate 400 n.a. 699 Gros Islet
19. Choiseul 400 313 302 Choiseul
20. Choc 40 n.a. 52 Gros Islet

Szociális rendszer[szerkesztés]

Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés]

1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik).

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Philip J Pierre miniszterelnök (2021)

Saint Lucia államformája alkotmányos monarchia, a Nemzetközösség tagjaként alkotmányos rendszere az Egyesült Királyságén alapul.

A jelenleg hatályos alkotmányt 1978-ban a Brit parlament fogadta el a Saint Lucia-i képviselőház jóváhagyásával. Az alkotmány 1979. február 22-én lépett érvénybe a sziget függetlenedésekor.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Saint Lucián a végrehajtó hatalmat a mindenkori brit uralkodó bírja, aki egyben az ország államfője. A Korona képviselője a szigeten az uralkodó által kinevezett főkormányzó. A politikai végrehajtó hatalmat a miniszterelnök és kormánya képviseli. Az alkotmány értelmében a főkormányzó a kormány tanácsa alapján jár el.

Saint Lucia jelenlegi államfője III. Károly brit király, főkormányzója Neville Cenac. Az ország miniszterelnöke Allen Chastanet 2016 júniusa óta.

Az alkotmány értelmében a törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, amely az uralkodóból és két kamarából, képviselőházból és szenátusból áll. A képviselőház tagjainak száma megegyezik a választókörzetek számával, amelyet törvény szab meg. Saint Luciának jelenleg tizenhét választókörzete, és így tizenhét képviselője van. A szenátus tizenegy tagú, a szenátorokat a főkormányzó nevezi ki: hatot a miniszterelnök és hármat az ellenzék vezetőjének javaslata alapján, kettőt pedig vallásos, gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásával, saját megítélése szerint. A képviselőket ötévente választják, emellett a szenátorok hivatali ideje is öt év.[9]

Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Az ország 11 kerületre van felosztva:

A közigazgatási területek
A közigazgatási területek
szám kerület terület in km² lakosság népsűrűség (fő/km²)
1 Anse-la-Raye 31 6.495 210
2 Canaries 16 1.906 119
3 Castries 79 61.341 776
4 Choiseul 31 6.372 206
5 Dennery 70 12.773 182
6 Forest 78 0 0
7 Gros Islet 101 19.816 196
8 Laborie 38 7.978 210
9 Micoud 78 17.153 220
10 Soufrière 51 7.328 144
11 Vieux Fort 44 16.329 371
összes 617 158.076 256

Politikai pártok[szerkesztés]

  • Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
  • Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)

Főkormányzók[szerkesztés]

Név hivatali ideje
Vincent Floissac 1987. április 30. – 1988. október 10.
Sir Stanislaus A. James 1988. október 10. – 1996. június 1.
Sir George Mallet 1996. június 1. – 1997. szeptember 17.
Dame Pearlette Louisy 19972017. dec. 31.
Neville Cenac 2018

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Banánültetvény
Luxushajók a főváros kikötőjében

A szigetország külföldi vállalkozásokat és befektetéseket vonzott, különösen az offshore banki és a turisztikai ágazatokban. A turizmus Saint Lucia fő munkahely- és jövedelemforrása – amely 2020 táján a GDP 65%-át teszi ki – és a sziget fő devizabevételi forrása.[10]

Szektorai[szerkesztés]

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Cukornád-, gyapot-, kakaó termesztés. Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.

  • Ipar, szolgáltatások

Főbb ágazatok: idegenforgalom; ruházat, elektronikai alkatrészek összeszerelése, italok és hullámkarton dobozok gyártása, mészfeldolgozás, kókuszfeldolgozás. [10]

Külkereskedelem[szerkesztés]

Export: [10]

  • Főbb partnerek 2019-ben:  Egyesült Államok 29%,  Uruguay 16%, Barbados 8%, Trinidad és Tobago 5,5%, Egyesült Királyság 6%, Dominika 6%, Guyana 5%, Franciaország 5%
  • Főbb áruk: sör, nyersolaj, ékszerek, rum, banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj.

Import: [10]

  • Főbb partnerek 2019-ben:  Kolumbia 46%,  Egyesült Államok 30%, Trinidad és Tobago 5%
  • Főbb áruk: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag.

Közlekedés[szerkesztés]

Légi[szerkesztés]

Az ország egyetlen nemzetközi reptere a Hewanorra International Airport (IATA-code: UVF), a sziget déli csücskében, a fővárostól 30 km-re helyezkedik el. Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg ha Frankfurt am Mainból indulunk, Barbadoson át kell szállni.

Közút[szerkesztés]

Saint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés bal oldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.

Vízi[szerkesztés]

A legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.

Telekommunikáció[szerkesztés]

Hívójel prefix J6
ITU zóna 11
CQ zóna 8

Kultúra[szerkesztés]

Dzsessz-fesztivál, Castries

Saint Lucia kultúráját afrikai, kelet -indiai, francia és angol örökség befolyásolta.

Az év legnagyobb fesztiválja a Saint Lucia Dzsessz Fesztivál. Május elején, a sziget több helyszínén tartják, és a világ minden tájáról vonz érdeklődőket és zenészeket.[11]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

A népességhez viszonyítva a Nobel-díjasok igen magas arányával büszkélkedhet: Sir Arthur Lewis 1979-ben nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat, a költő, Derek Walcott 1992-ben pedig irodalmi Nobel-díjat kapott.

Világörökség[szerkesztés]

Iskolarendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Zene, tánc[szerkesztés]

Jellemzőek az olyan karibi zenei műfajok, mint a calypso, a soca, a dancehall, a reggae, compas, a zouk és a salsa, de Saint Lucia erős őshonos népzenei hagyományokkal is rendelkezik. 1991 óta minden májusban Saint Lucia ad otthont a nemzetközileg elismert Jazz Fesztiválnak. 2013-ban a fesztivált átnevezték a The Saint Lucia Jazz & Arts Festival-ra, amely magában foglalja a kultúrát, a vizuális művészetet, az alternatív zenét, a divatot és a gasztronómiát.

A táncot a karibi kultúra ihlette, és aktívan követi azt ma is. Népszerű néptánc a kwadril.

Gasztronómia[szerkesztés]

Az ország gasztronómiája a francia konyhához áll közel. A borsot szívesen alkalmazzák. Az egzotikus gyümölcsök (mangó, papaja, ananász) elterjedtek.

Sport[szerkesztés]

Krikett[szerkesztés]

A krikett népszerű sport a szigeten. A képen a Beausejour Krikettstadion, amely nemzetközi játékoknak is helyet ad

Az országban igen népszerű a krikett; Saint Lucia az egyik tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. Ebből az országból származik többek között a világhírű Daren Sammy is. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Saint Lucia Kings.

Labdarúgás[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

  • Radio St. Lucia – állami rádió
  • The Wave – magánrádió
  • Helen Television Service
  • The Voice – újság
  • The Star – újság

Állami ünnepek[szerkesztés]

  • Január 1./2.: újév
  • február 22.: függetlenség napja
  • tavasz: nagypéntek
  • tavasz: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
  • május 1.: a munka napja
  • május/június: pünkösdhétfő
  • augusztus 1.: A felszabadulás napja
  • október 2.: Új kenyér ünnepe
  • December 13. Lucia (Luca)-nap
  • december 25./26.: karácsony

Hasznos információk[szerkesztés]

Az országban a hálózati feszültség 220 volt és 50 Hz a váltóáram. (Néhány hotelben csak 110 volt, és 60 Hz.)

A hotelekben és az éttermekben a borravaló általában 10-15%, míg a taxisofőrök is elvárnak egy keveset.

Turizmus[szerkesztés]

Saint Lucia strandjairól ismert, de ezek közül néhány fekete vulkáni homokkal borított.[12] A levegő hőmérséklete átlagosan 27 °C, egész éven át. Számos vízi kalandot kínál, a sznorkelezéstől a jetskin át a vitorlázásig.

Az American Express Travel 2006-ban közzétett jelentése szerint St. Lucia a világ legnépszerűbb esküvői célpontja. A jelentés szerint ekkor St. Lucia olyan híres helyeket utasított maga mögé, mint Las Vegas és a Maldív-szigetek.[13]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/saint-lucia/summaries/#people-and-society, 2023. augusztus 4.
  2. 2010-es népszámlálási adat. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  3. 100 facts guaranteed to make you the most interesting person in the pub. The Telegraph, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  4. A History of St Lucia (angol nyelven). Vieux Fort, Saint Lucia: Lighthouse Road Publications, 10. o.. OCLC 823508372 [2012] (2014). ISBN 9769534005 
  5. http://www.geographia.com/st-lucia/lcpnts01.htm
  6. Kweyolphone Countries Take Stock of the Language's Growth. Government of Saint Lucia. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
  7. Infoplease.com. Infoplease.com. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  8. Oecd.org. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  9. Constitution of Saint Lucia (PDF). Saint Lucia kormánya, 2006. december 31. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  10. a b c d CIA World Factbook
  11. St Lucia Jazz Festival. tropicalsky.co.uk (20 April 2009)
  12. McCoy, John (2003). "Saint Lucia". Geo-data : the world geographical encyclopedia (Third ed.). Detroit, MI: Gale. pp. 462–464. ISBN 9780787677084
  13. St Lucia: Top wedding venue. BBC Caribbean.com , 2006

Források[szerkesztés]

  • Saint Lucia Government Statistics Department
  • CIA World Factbook: Saint Lucia

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Saint Lucia
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Lucia témájú médiaállományokat.