Szváziföld

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szváziföldi Királyság
Umbuso weSwatini
Kingdom of Eswatini
Szváziföld zászlaja
Szváziföld zászlaja		 Szváziföld címere
Szváziföld címere
Nemzeti mottó: Siyinqaba
(Szvázi nyelven: Erődítmény vagyunk)
Nemzeti himnusz: Nkulunkulu Mnikati wetibusiso temaSwati
FővárosaMbabane (adminisztratív)
Lobamba (királyi és törvényhozási)
d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″Koordináták: d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″
Legnagyobb városMbabane
Államformaabszolút monarchia
Vezetők
KirályIII. Mswati
MiniszterelnökRussel Dlamini
Hivatalos nyelvszvázi és angol
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Kikiáltása1968. szeptember 6.
Tagság
Lista
ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint1 093 238 fő (2017)[1]
Rangsorban161
Becsült1 121 761 fő (2022[2])
Rangsorban161
Népsűrűség68,2 fő/km²
GDP(2017)
Összes4,03 milliárd USD (158.)
PPP: 11,34 milliárd USD
HDI (2021)0,597[3] (144.) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület17 364 km²
Rangsorban153
Víz0,9%
IdőzónaDél-afrikai idő (UTC+02:00)
Egyéb adatok
Pénznemszváziföldi lilangeni (SZL)
Nemzetközi gépkocsijelSD
Hívószám268
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 933
  • 977
Internet TLD.sz
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozóBS 546
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Szváziföldi Királyság témájú médiaállományokat.

Szváziföld (hivatalosan: Szváziföldi Királyság,[4][5] szváziul: Umbuso weSwatini) Magyarország területének egyötödével megegyező kiterjedésű ország Délkelet-Afrikában. 2018-tól az ország neve nemzetközileg is a szvázi eredetű Eswatini-vá változott,[6] amelynek jelentése azonos a Szváziföld névvel.

A legkisebb dél-afrikai állam a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között helyezkedik el. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”. 200 kilométeres észak–déli és 130 kilométeres nyugat–keleti kiterjedésével Szváziföld Afrika legkisebb országai közé tartozik.

Földrajz[szerkesztés]

Szváziföld domborzati térképe
Tájkép
A négy topográfiai övezet

Domborzat[szerkesztés]

Az országot minden irányból szárazföld veszi körül, közvetlen tengerparti kapcsolata nincs. Legközelebb az Indiai-óceán van hozzá, 80 km-re.

Szárazföldi határai: Mozambik 108 km, Dél-Afrika 438 km.

A tájak jellegét elsősorban a tengerszint feletti magasság határozza meg. Négy tája:

  • Lubombo-hegység. Alacsony, 600 m gerincmagasságú hegység a mozambiki határ mentén. A folyók szűk szorosokban törik át. Marhatenyésztő vidék.
  • Highveld. Az ország nyugati részén fekszik átlagosan 1200 m magasságban. Ez a legkellemesebb éghajlatú vidék, itt van a főváros, Mbabane.
  • Middleveld. Átlagos magassága 700 m. A legsűrűbben lakott vidék. Itt fekszik Manzini, a fő kereskedelmi és ipari város.
  • Lowveld. Átlagos tengerszint feletti magassága 250 m. A többinél ritkábban lakott táj, malária fenyegeti az itt élőket. Növényzete jellegzetes afrikai tüskés bozót.

Vízrajz[szerkesztés]

Az ország folyói mind a Transvaal-tartomány (Dél-afrikai Köztársaság) felől érkeznek, és nyugatról keletre keresztezik az országot, majd az Indiai-óceánba folynak. A fő folyók a Komati, az Mbuluzi (Umbuluzi), a Nggwavuma (Ingwavama) és a Mkondo-Usutu.

Éghajlat[szerkesztés]

Szubtrópusi éghajlatú ország. Keleten szavanna, északnyugaton esőerdő borítja.Mivel a déli féltekén fekszik, a nyár közepe decemberben van, a tél júliusban. A fővárosban (a legmagasabb vidéken) a téli középhőmérséklet 13 Celsius-fok, a nyári pedig 20 Celsius-fok. A csapadékmennyiség 1000 – 2000 mm között váltakozik különböző években. Nyáron is ritka a kellemetlen meleg. Ezzel szemben a legmélyebben fekvő tájakon nyáron rendszeres a 40 fok körüli meleg, a csapadék pedig csak 500 – 900 mm évente. Az egész országra jellemző, hogy a csapadék zöme a nyári hónapokban hullik.

Zebrák

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Eredeti növénytakarója szavanna, illetve az esős vidékeken zárt erdő.

Nemzeti park[szerkesztés]

Különböző természetvédelmi területek mellett van egy nemzeti park is: Hlane Királyi Nemzeti Park (Hlane Royal National Park).[7] Itt sokféle madár és emlős él, de az elefánt és oroszlán újonnan betelepített faj.

  • Mkhaya állatrezervátum (Mkhaya Game Reserve): ritkaságnak számító keskenyszájú orrszarvú.
  • Malolotja Nature Reserve
  • Ngwempisi Gorge
  • Mlilwane Wildlife Sanctuary

Történelem[szerkesztés]

Bővebben: Szváziföld történelme

A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a 19. század elején foglalták el, habár elődeik már a 18. század közepén megjelentek itt. Az államot az 1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt. 1894 és 1902 között a búrok kényszerítettek rá védnökséget, majd az angolok kezébe került. 1903-tól Transvaallal együtt kormányozták, majd 1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország 1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeit Nagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést 1964-ben tartották, majd 1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét 1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Királyság,[8] abszolút monarchia.[9] A király nevezi ki a parlament 10 tagját és a miniszterelnököt is.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Szváziföld négy kerületre van felosztva.

Szváziföld kerületei
  1. Hhohho
  2. Lubombo
  3. Manzini
  4. Shiselweni

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Mbabane, a főváros egy utcaképe

Népességének változása[szerkesztés]

Eswatini korösszetételű piramis[10]
A népesség alakulása 1960 és 2020 között
Lakosok száma
349 233
401 295
472 337
585 335
705 492
887 248
1 006 760
1 094 758
1 193 148
1 160 164
1960196619721979198519911997200420102020
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Bővebben: Szváziföld városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

Keresztény gyülekezet épülete

Szváziföld lakosságának 84%-a szvázi, 10%-a zulu, 3%-a tszonga, 2%-a indiai, és egyéb 1%.

A lakosság zöme keresztény: cion keresztény, protestáns, katolikus. Az emberek kb. 10%-a muszlim.[11][12]

Egyéb[szerkesztés]

2017-ben a lakosság több mint negyede volt HIV-fertőzött.[13]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

2017-ben a GDP összetétele származási szektoronként:[13]

  • mezőgazdaság: 6,5%
  • ipar: 45%
  • szolgáltatások: 48,6%

A munkaerő foglalkozás szerint (2014):[13]

  • mezőgazdaság: 10,7%
  • ipar: 30,4%
  • szolgáltatások: 58,9%

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Az ország területének 9,8%-a művelhető, ennek 68%-át hasznosítják (2011-es becslés). Öntözött terület: 500 km².

Kölest, kukoricát, cukornádat, ananászt és rizst termelnek. Legelőin szarvasmarhát, juhot, kecskét tenyésztenek.

Problémát okoz az időnként beköszöntő aszály.

Ipar[szerkesztés]

Üdítőital-gyártás, erdészet, cukorfeldolgozás, textil- és ruházati ipar.[13]

Többnyire azbesztet és kőszenet bányásznak, bár a készletek kimerülőben vannak. Az egyetlen vasércbányája 2014-ben bezárt.[13]

Külkereskedelem[szerkesztés]

Külkereskedelme leginkább a Dél-afrikai Köztársaságtól függ.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[13]

  • Export: Dél-afrikai Közt. 94%
  • Import: Dél-afrikai Közt. 81,6%, Kína 5,2%

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Bővebben: Szváziföld vasúti közlekedése

Közút[szerkesztés]

Közútjainak hossza 3769 km.

Légi[szerkesztés]

Két repülőterének van szilárd burkolata, ebből egynek hosszabb a kifutópályája mint 3000 m.

Telekommunikáció[szerkesztés]

Hívójel prefix 3DA-3DM
ITU zóna 57
CQ zóna 38

Kultúra[szerkesztés]

Hagyományos viselet egy kulturális bemutatón
Umhlanga (Reed) tánc-fesztivál
Kulturális bemutató (videó),
Szvázi Kultúrfalu, Mantenga Természetvédelmi Terület

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Incwala (más néven Ncwala) a szvázi emberek legszentebb szertartása. Ez az „első gyümölcsök ceremóniája”, ahol a király engedélyt ad népének, hogy egyen az év új terméséből.

Az Incwala előkészítése néhány héttel előbb megkezdődik, a Hold ciklusához igazítva. Bemanti (=tanult emberek) mennek a Lebombo-hegységbe, hogy növényeket szedjenek; más bemantik vizet vesznek Szváziföld folyóiból; és néhányan a hegyeken át az Indiai-óceánig utaznak, hogy a tengerből habot gyűjtsenek. Eközben a király visszavonul.

A telihold éjszakáján az egész országban fiatal férfiak szüretelik a lusekwane fát, ami egy kis fa, és egy hosszú kirándulásra indulnak a királyi karámhoz Lobambában. Hajnalban érkeznek meg, és az ágakkal egy karámot építenek. Ha egy ág megfonnyad, arra annak a jeleként tekintenek, hogy az azt viselő fiatalember tiltott szexet folytatott.

Máskor tiltott dalokat énekelnek, és a bemantik növényekkel, vízzel és habbal érkeznek meg. Az ünnepség harmadik napján bikát áldoznak fel. A negyedik napon a király kijön visszavonulásáról és népe előtt táncol. Tököt eszik, ami annak a jele, hogy a szvázik megehetik az újév termését. Két nappal később rituálé következik, aminek során az ünnepségen felhasznált összes tárgyat elégetik, amitől azt várják, hogy az esők megérkeznek.

Gasztronómia[szerkesztés]

A szvázi konyhát az évszakok váltakozása és a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. Az ételek fő hozzávalói a kukorica, cirok és kecskehús.[14] Ezenkívül megtalálható a földimogyoró, cukornád, rizs és marhahús. A családok többnyire otthoni termelik meg az élelmiszert, amit kiegészítenek piacokon vásárolt termékekkel.

A piacokon gyakran árulnak pörköltöket, szendvicseket vagy kukoricalisztes fogásokat.[15]

Hagyományos ételek közé tartozik a sishwala nevű kása hússal és zöldségekkel, a sidvudvu nevű sütőtök alapú kása, a tinkhobe nevű főtt kukorica vagy a sitfubi nevű tejjel kevert kukoricaliszt.

Az országban sört is főznek umcombotsi néven.

Turizmus[szerkesztés]

Az Eswatinit látogató turisták többsége közúton érkezik Dél-Afrikából. Az apartheid vége óta Eswatini turisztikai attrakcióként hangsúlyozza hagyományos kultúráját.

A legtöbb turista csak egy éjszakára száll meg az országban, és sok látogató csak egynapos kirándulást tesz ide.[16]

Betegségek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Bővebben: Szváziföld az olimpiai játékokon

Ünnepnapok[szerkesztés]

Kapcsoló szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ United Nations Population Fund
  2. ↑ a b Eswatini – People and Society – Population. CIA World Factbook . CIA. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  3. ↑ 2021 Human Development Report (angol nyelven). United Nations Development Programme, 2022. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  4. ↑ Ország- és területnevek. www.kormany.hu . Földrajzinév-bizottság. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  5. ↑ Földrajzinév-bizottság döntései, 105/926. (2018. IX. 11.) FNB. Áf.. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  6. ↑ „Swaziland king renames country 'the Kingdom of Eswatini'”, BBC, 2018. április 19. (Hozzáférés ideje: 2018. április 24.) 
  7. ↑ http://www.africaguide.com/country/swazi/parks.htm#hlane
  8. ↑ SZVÁZIFÖLD. afrikatanulmanyok.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  9. ↑ „Swaziland: Africa's last absolute monarchy”, 2014. április 14. (Hozzáférés ideje: 2020. november 10.) 
  10. ↑ „Eswatini – People and Society”, CIA, 2020. július 1. (Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 15.) 
  11. ↑ http://www.indexmundi.com/swaziland/religions.html
  12. ↑ http://www.nationsencyclopedia.com/Africa/Swaziland-RELIGIONS.html
  13. ↑ a b c d e f CIA World Factbook
  14. ↑ Food habits of rural Swazi households
  15. ↑ Swaziland Food and Dining. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  16. ↑ Hall, James (14 April 2004). "Swazi tourism looks to the future". Mail & Guardian. Johannesburg.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Eswatini
A Wikimédia Commons tartalmaz Szváziföld témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szváziföld&oldid=26956559”