Vietnám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vietnam szócikkből átirányítva)
Vietnámi Szocialista Köztársaság
Cộng hòa Xã hội chủ nghĩa Việt Nam (vietnámi)
Vietnám zászlaja
Vietnám zászlaja
Vietnám címere
Vietnám címere
Nemzeti mottó: Ðộc lập, tự do, hạnh phúc
(Függetlenség, szabadság, boldogság)
Nemzeti himnusz: Tiến Quân Ca:

FővárosaHanoi
é. sz. 21° 02′, k. h. 105° 51′Koordináták: é. sz. 21° 02′, k. h. 105° 51′
Legnagyobb városHo Si Minh-város
Államformaköztársaság
Vezetők
FőtitkárNguyễn Phú Trọng
ElnökVõ Thị Ánh Xuân
MiniszterelnökPhạm Minh Chính
A Nemzetgyűlés elnökeVương Đình Huệ
Hivatalos nyelvvietnámi
Függetlenségkikiáltása
Franciaországtól1945. szeptember 2.

ElődállamokÉszak-Vietnám
Dél-Vietnám
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint96 208 984 fő (2019. ápr. 1.)[1]
Rangsorban14
Becsült101 millió [2] fő (2023)
Rangsorban14
Népsűrűségkb. 320 fő/km²[3]
GDP2006
Összes274,6 milliárd dollár (36)
Egy főre jutó3255 dollár
HDI (2017)0,704 (68) – magas
Földrajzi adatok
Terület331 689 km²
Rangsorban65
Víz1,3%
IdőzónaICT (Indochina Time) (UTC+7)
Egyéb adatok
Pénznemvietnámi đồng (VND)
Nemzetközi gépkocsijelVN
Hívószám84
Segélyhívó telefonszám
  • 113
  • 115
  • 114
Internet TLD.vn
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • Europlug
  • BS 1363
  • Schuko
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Vietnámi Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

Vietnám [4] vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) államszocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén. Északról Kína, nyugatról Laosz és Kambodzsa, keletről pedig a Vietnámi-öböl határolja.

Észak- és Dél-Vietnám az északiak győzelme után 1976-ban kommunista vezetés alatt egyesült. A 21. században Ázsia és a világ egyik legmagasabb növekedési ütemét mutató dinamikus gazdasággal rendelkezik és az újonnan iparosodott országok közé tartozik. Továbbra is probléma viszont a korrupció, a cenzúra, a környezetvédelem, az emberi jogok, a sajtószabadság és az etnikai kisebbségek rossz helyzete.

2023-ban a világ 16. legnépesebb országa, mintegy 101 millió fő lakossal.[2] A legnagyobb város a délen fekvő Ho Si Minh, míg a fővárosa az északon található Hanoi.

Tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek és a WTO-nak.

Földrajz[szerkesztés]

térkép szerkesztése

Az ország körülbelül 331 688 km²-en terül el, vagyis alig kisebb, mint Németország.

Domborzat[szerkesztés]

Vietnám domborzati térképe

Az északi országrészt döntően fennsíkok és a Vörös-folyó deltája, a középsőt hegységek, míg a délit part menti alföldek, a Dai Truong Son (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és a Mekong-delta (wd) jellemzik.

Domborzatát 40–40%-ban dombok és hegyek alkotják. Az ország nagyobb része hegyvidékes. Az Annami-Kordillerák vagy másképp Vietnámi-hegység (wd) kb. 1100 km hosszú lánca húzódik rajta végig. Legmagasabb pontja a Fansipan (vietnámi: Phan Xi Păng, Hallgat kiejtés) az ország északi végén, 3143 m.[5]

Északi részén a Tonkini-felföldet jól karsztosodó, devon-perm időszaki mészkő, valamint konglomerátum és kristályos pala építi fel; a karbon időszaki rétegekben kőszén található. A Vietnámi-öböl partján a felföld kb. 4000 karsztos toronyból, szirtből álló szigetcsoportban végződik (Ha Long-öböl és környéke). A Tonkini-felföldet dél felől a Vörös-folyó háromszög alakú, kelet felé kiszélesedő alföldje (Tonkini-medence) zárja le, amelyet éles törésvonalak határolnak. [6]

Az alföld nyugati oldalán húzódik a tengerparttal párhuzamos Vietnámi-hegység (helyenként 2500 méteres csúcsokkal), amelynek alapját variszkuszi eredetű kristályos kőzetek alkotják. A hegység szélesebb északi és elkeskenyedő középső része aszimmetrikus: kelet felé meredeken szakad le a tengerre, nyugaton lankásan lejt a Mekong völgye felé. A földtörténeti ó- és középkori tengerelöntés emlékét kasztos formákban gazdag mészkőfennsíkok és homokkőből álló hegyláncok őrzik. A Dan Nang-i öböltől délre a hegység ismét kiszélesedik; a gránitból álló trópusi szigethegyek között bazalttakarók terülnek el. [6]

Vietnám déli részén a Mekong folyó hatalmas, sík deltavidéke a tenger által tovasodort hordalékból álló, délnyugat felé kinyúló Ca Mau-félszigetben (wd) végződik. [6]

Vízrajz[szerkesztés]

Sok a kisebb-nagyobb, bővizű folyó. A legjelentősebbek [7]:

  • délen a Kambodzsa felől jövő Mekong 220 km hosszúságban,
  • északon, a Kína felől érkező Vörös-folyó 475 km hosszúságban folyik át rajta.

A Vörös-folyó a torkolatától Hanoi-ig nagy hajókkal is járható.[7] A két folyó deltái az ország legsűrűbben lakott, gazdaságilag legfejlettebb vidékei. A delták folyamatosan töltik fel a tenger partvidékét, előrenyomulásuk egy év alatt is jelentős.

A Vietnámi-hegység felől további rövid, nagy esésű vízmosások tartanak a tenger felé. Számos vízesés található rajtuk.

Az ország legnagyobb szigete a Phú Quốc (Kambodzsában Koh Tral néven ismert). Vietnám déli részén, Kambodzsához közel, a Thai-öbölben fekszik.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata monszun. Két évszak van: a száraz, hűvösebb, illetve a májustól októberig tartó forró és esős.

Nyaranként az Indiai-óceánról betörő délnyugati monszun és a Dél-kínai-tengerről fúvó délkeleti monszun hatol be.

A monszunesőzés április végétől október elejéig terjedő 5-6 hónapja alatt hull le az évi csapadék nagy része. Az Annami-Kordillerák északkeleti és keleti lejtői azonban a téli hónapokban is csapadékosak.[7]

Az elkeskenyedő Közép-Vietnámban, nagyjából Đà Nẵng és Huế között húzódik a trópusi öv északi határa. Vietnám észak–déli irányú fekvését tekintve nagy kiterjedésű, így jelentősek az eltérések az időjárásban is. Azok az Ázsia középső részéről érkező hideg légtömegek, amelyek északon a téli hónapokban lehűlést okoznak, Danangtól délre már nem jutnak el. [8]

Az évi középhőmérséklet a síkságokon és a tengerparton északról dél felé nő.

A levegő páratartalma az év során átlagosan 84%-os. Az éves átlagos csapadékmennyiség 1200–3000 mm közötti, de egyes helyeken a 4000 mm-t is eléri, ami főleg nyáron hullik.[9]

A keleti partokon június-november között gyakran tájfunok pusztítanak.[9]

Hanoi éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)19,319,922,827,031,532,632,931,930,928,625,221,827,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)13,715,018,121,424,325,826,125,724,721,918,515,320,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)1826439018824028831826513043231672
Forrás: World Meteorological Organisation, BBC Weather


Ho Si Minh-város éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)31,633,034,034,634,032,432,031,831,331,231,030,832,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)21,122,524,425,825,224,624,324,324,424,022,821,423,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)1441150218312294270327268116481932
Forrás: World Meteorological Organization, adb.org


Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Vietnámban változatos az élővilág, beleértve a termesztett növényeket is.

Az ország déli részének természetes növényzete a trópusi esőerdő. Ezek jellegzetes óriásfái a sárkányalmák. Az alsóbb lombkoronaszintben és cserjeszintben gyakoriak a pálmák és bambuszok, a gyepszintben a páfrányok, a csipkeharasztok és a csalánfélék. Az epifitonok közl jellemzőek a páfrányok és az orchideák, a liánok közül a lepényfafélék (pl. a majomlépcsőfa) és a mimózafélék (pl. az óriáshüvely). A tengerparton mangrovevegetáció, a Mekong deltavidékén mocsarak, mocsárerdők vannak.

Vietnám északi részén és a tengerparti hegyvidékek keleti oldalán monszunerdők nőnek. A sík vidéken az erdőket kiirtották, helyükön rizst termesztenek.

A vietnámi háborúban több mint 16 000 km² trópusi esőerdőt égettek fel, illetve pusztítottak el lombtalanító vegyszerekkel.[9]

Az ország faunája gazdag, főként főemlősökben, de többségük erősen veszélyeztetett.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Két tájat nyilvánított természeti világörökséggé Vietnámban az UNESCO:

Története[szerkesztés]

Őskor[szerkesztés]

A ma Vietnámként ismert terület a paleolitikum óta lakott. Régészek szerint mai vietnámi civilizáció története a késői neolitikumban, a korai bronzkorban kezdődött, az i.e. 2000-től i. e. 1400-ig fennállt Phung-nguyen (wd) kultúrával. I. e. 1200 körül alakult ki az öntözéses rizstermesztésen alapuló, bronzeszközöket használó Dong Son kultúra Vörös-folyó síkságán. Nevezetesek az ekkor készült bronzdobok. A kultúra bronzfegyverei, szerszámai és dobjai azt mutatják, hogy a bronzmegmunkálás technológiáját helyben alakították ki, de azután érték délkelet-ázsiai hatások.

Ókor[szerkesztés]

Mỹ Sơn templomainak romjai

A következő évezredekben Vietnám többnyire kínai uralom alatt állt. Voltak korai függetlenségi mozgalmak, például a Trưng nővéreké is, de ezek csak átmeneti eredményt hoztak.

Középkor[szerkesztés]

Huế citadellája

Vạn Xuân állam a Ly-dinasztia elődjeinek idején független volt 544-től 602-ig. A 10. század elején a Khúc-család uralma idején Vietnám autonómiát ért el, de nem volt független.

938-ban Ngô Quyền vietnámi nagyúr megverte a kínai csapatokat a Bạch Đằng folyónál és kivívta Vietnám függetlenségét 10 évszázados kínai uralom után. Đại Việt néven a Lý és a Trần dinasztiák idején az ország aranykora jött el. Virágzásának tetőpontjára a 15. században a Lê dinasztia uralkodása alatt jutott, különösen pedig Lê Thánh Tông (1460–1497) császár idején. A 11. és a 18. század között Vietnám délfelé terjeszkedett, a folyamat neve nam tiến. Közben átmenetileg meghódította Champa királyságot és a Khmer Birodalom egy részét.

Újkor[szerkesztés]

A Lê dinasztia uralmának vége felé lázadások hulláma öntötte el Vietnámot. Először a kínaiak által támogatott Mac dinasztia váltotta a Lê dinasztia hatalmát. A Mac dinasztia veresége után a Lê dinasztia császárai kerültek ismét trónra, de valóságos hatalom nélkül. A hatalom megoszlott: északon a Trịnh család, délen a Nguyễn család gyakorolta azt. Az ország négy évtizedre polgárháborúba süllyedt. Ebben az időben a Nguyễn család kiterjesztette Vietnámot dél felé a Mekong deltára, elfoglalta Champát a központi felföldön és khmer földeket a Mekong mentén. A polgárháború úgy ért véget, hogy Tây Sơn testvérek megverték mindkét felet és új dinasztiát alapítottak. Uralmuk azonban nem volt hosszú. A Nguyen urak maradékai Nguyen Anh vezetésével segítségül hívták a franciákat. Nguyen Anh egyesítette Vietnámot és megalapította a Nguyễn dinasztiát.

Franciák[szerkesztés]

Vietnám függetlenségét fokozatosan ásta alá Franciaország sorozatos katonai hódításokkal 1859 és 1885 között. Végül az ország Francia-Indokína része lett. A francia igazgatás jelentős politikai és kulturális változásokat hozott a vietnámi társadalomban. Nyugati jellegű modern oktatási rendszert alakítottak ki, és széles körben propagálták a kereszténységet a vietnámi társadalomban. Ültetvényes gazdálkodást vezettek be, dohányt, indigót, teát és kávét exportáltak. Az önkormányzati és polgári jogi igényeket egyre durvábban utasították el a franciák. Nacionalista politikai mozgalmak szerveződtek, melynek vezetői függetlenséget kívántak. Közéjük tartozott mások mellett Ho Si Minh. A franciák a második világháborúig tudták fenntartani uralmukat gyarmatuk felett. A Csendes-óceánon dúló háború folyományaként a japánok 1941-ben megszállták Francia Indokínát. Francia Indokína ekkor Japán szövetségese, a náci Németország által megszállt Vichy Franciaország igazgatása alatt állt. Vietnám természeti kincseit a Japán Császárság katonai szükségleteinek szolgálatában aknázták ki.

1941-ben lett jelentős a Ho Si Minh vezetése alatt álló Việt Minh – egy kommunista és nacionalista felszabadítási mozgalom. Célja a Franciaországtól független Vietnám volt, és harcolt a japán megszállás ellen. 1945-ben Japán katonai vereséget szenvedett és megbukott vietnámi bábkormánya. A Việt Minh megszállta Hanoit és ideiglenes kormányt hozott létre, amely kikiáltotta az ország függetlenségét szeptember 2-án. Ugyanabban az évben Franciaország csapatokat küldött a francia uralom helyreállítására. Háború tört ki a Việt Minh és a francia csapatok között, amely 1954. július 20-áig tartott.

A Việt Minh súlyos veszteségeket szenvedett. A kínai és szovjet támogatás ellenére állományának harmadát elvesztette az amerikaiak és a hozzájuk hű vietnámiak által támogatott franciákkal vívott harcban. Végül azonban stratégiai győzelmet arattak a Điện Biên Phủ-i csatában. Ezt követően 1954-ben, a tűzszünet kihirdetése után Genfben tárgyalások kezdődtek. A francia gyarmati közigazgatást felszámolták, Francia Indokínát feloszlatták. Vietnámot kettéosztották. Az északi részen megalakult Ho Si Minh Vietnámi Demokratikus Köztársasága, délen pedig Bao Dai császár Vietnám Állama. A kettő között a 17. szélességi fok mentén demilitarizált övezetet hoztak létre. Az 1954-es egyezmény kifejezetten megtiltotta harmadik erő beavatkozását.

Amerikaiak[szerkesztés]

Amerikai tanácsadói javaslatára Vietnám Állam miniszterelnöke, Ngo Dinh Diem eltávolította hatalomból Bao Dai császárt. Ennek eszköze egy meghamisított népszavazás volt, amelyet testvére, Ngô Đình Nhu szervezett. Ezután a Vietnámi Köztársaság elnöke Ngo Dinh Diem lett. A genfi egyezmények értelmében 1956-ban egész Vietnámban választást kellett volna tartani, de Diem elutasította megtartását, annak ellenére, hogy Észak ismételten felhívta a választások módjáról tartandó tárgyalásokra.

A kommunista nacionalista Nemzeti Felszabadítási Front partizánháborúba kezdett az 1950-es évek végén Észak-Vietnám támogatásával. Céljuk Diem kormányának megdöntése volt, amelyet hivatalos közleményeikben „továbbélő gyarmati rezsimnek” neveztek.

Diem maga katolikus volt, kormánya előjogokat biztosított a katolikusoknak. Betiltotta a buddhista zászló használatát, az emiatt kitört zavargásban a tömegbe lőttek. 1963-ban a buddhista válságnak nevezett tömegtüntetések sora következett. Diem ellenzése dacára testvére a pagodák ellen támadásokat szervezett, melyek közül legnevezetesebb a Xa Loi pagoda megtámadása. Az amerikaiak viszonya megromlott Diemmel, majd puccs következett, amelyben Diemet meggyilkolták.

Diem halálát katonai puccsok sorozata követte. Gyakran még egy hónapot sem bírtak ki a rezsimek a következő puccsig. Ebben a helyzetben érték el első katonai győzelmeiket a kommunisták. Hogy Vietnámot megvédje a kommunista felkelőktől, az amerikaiak növelték katonai tanácsadóik számát. 1965-ben már hadműveletekben is részt vettek amerikai erők, amelyek létszáma a csúcsponton meghaladta az 500 000-et. Az 1968-as Tet-offenzíva idején észak-vietnámi csapatok délen támadtak jelentős célpontokat. A Nemzeti Felszabadítási Front kommunista erőit a Ho Si Minh-ösvényen látták el utánpótlással, amely Laosz és Kambodzsa is területén húzódott. Az amerikai elnök engedélyezte Laosz és Kambodzsa bombázását. Ezt akkor titokban tartották az amerikai kongresszus előtt.

Az amerikai légierő B–52 Stratofortress gépe szőnyegbombázást végez (1972)

A növekvő veszteségek hatására és a beavatkozással szembeni hazai és nemzetközi ellenállással szembesülve az Egyesült Államok megkezdte a hadszíntér átadását a dél-vietnámi katonaságnak (Nixon-doktrína); a folyamat neve „vietnamizálás” volt. Vegyes eredményt értek el. Az 1973. január 27-én kötött párizsi békeszerződés szerint az Egyesült Államok hivatalosan elismerte Vietnám függetlenségét az 1954-es genfi egyezmények szerint. Minden amerikai csapatot kivontak 1973. március 29-ére. Ezzel a nagyobb hadműveletek véget értek, de korlátozott harcok folytak 1975 tavaszáig. Akkor az északiak hadjáratot indítottak dél ellen, amelynek a végén 1975. április 30-án elesett Saigon. Dél-Vietnám rövid ideig az északiak katonai megszállása alatt álló Dél-vietnámi Köztársasággá alakult, majd hivatalosan egyesítették a kommunisták uralma alatt álló Vietnámi Szocialista Köztársasággal 1976. július 2-án.

Kommunisták[szerkesztés]

Amikor a lebombázott országban átvették a hatalmat, a vietnámi kommunisták betiltották a többi politikai pártot, bebörtönözték Dél-Vietnám tisztviselőit és katonáit, átnevelő táborba küldték őket. Kollektivizálták a mezőgazdaságot és a gyárakat. A háborútól elpusztított ország lassan épült újjá, a kommunista rezsim súlyos humanitárius és gazdasági nehézségekkel szembesült. Milliók menekültek csónakokon, nemzetközi humanitárius válságot okozva.

1979-ben a vietnámi hadsereg megszállta Kambodzsát (kambodzsai–vietnámi háború), és eltávolította a hatalomból a vörös khmereket. Emiatt megromlott a viszony Kínával, amely rövid időre betört Észak-Vietnámba 1979-ben (kínai–vietnámi háború). Vietnám 1989-ben vonta ki csapatait Kambodzsából.

Történelmi változás következett be 1986-ban. A kommunista párt szabadpiaci reformokat vezetett be. Az állam hatalma változatlan maradt, de lehetővé vált a mezőgazdasági üzemek és más vállalkozások magántulajdona, leépítették a korlátozásokat és bátorították a külföldi tőkebefektetést. Vietnám gazdasága jelenleg a leggyorsabban növekvők közé tartozik a világon, ezért ez az ország is az ún. „kis tigrisek” közé tartozik.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A Nemzetgyűlés épülete Hanoiban

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Vietnám egy unitárius, marxista-leninista, egypárti szocialista köztársaság; Délkelet-Ázsiában a két kommunista állam egyike (a másik Laosz).[10] Bár Vietnám hivatalosan továbbra is elkötelezett a szocializmus mellett, gazdaságpolitikája egyre kapitalistábbá vált,[11] és a The Economist „lelkes kapitalista kommunistaként” jellemezte az ország vezetését.[12]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A Vietnámi Szocialista Köztársaság egy erősen centralizált rendszerben kormányzott állam, amit nagyban meghatároz a Vietnámi Kommunista Párt (Đảng Cộng Sản Việt Nam). A kormány elméletileg ugyan független a párttól, ám a gyakorlatban az esetek többségében a párt utasításait követi. Ugyan történtek arra erőfeszítések, hogy a kormány és a párt tagjai ne ugyanazon emberek közül kerüljenek ki, ez a gyakorlat manapság is jellemző.

A Kommunista Párt egy plakátja

Politikai pártok[szerkesztés]

Az országban egypártrendszer van, melynek egyetlen szereplője a Vietnámi Kommunista Párt (wd).

Habár Vietnámban nem léteznek ellenzéki pártok, a külföldi vietnámi közösségek számos szervezetet hoztak létre a kormány hatalmának gyengítése érdekében, olyan országokban, mint Franciaország és az Egyesült Államok.

Hanoi, az ország fővárosa
Ho Si Minh-város utcaképe

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Vietnámot 58 tartomány (vietnámi: tỉnh) és 5 város alkotja.

Ninh Binh

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Piac, My Tho, Dél-Vietnám
Egyetemi diáklányok Ho Si Minh-városban

Általános adatok[szerkesztés]

A lakosság főként a rendkívül sűrűn benépesült alföldeken és a tengerparton él, a hegyvidék ritkábban lakott és számos etnikai kisebbségnek ad otthont. A 2019-es népszámlálás alapján a lakosság 65,6% -a vidéken élt, míg csak 34,4% -a városi területeken.[13] A városi népesség átlagos növekedési üteme a közelmúltban azonban nőtt.

Vietnám népességének növekedése[14][15]
Év Népesség (millió fő) Népsűrűség (fő/km²)
1960 33 105
1970 43 140
1980 54 175
1990 68 220
2000 80 259
2010 88 285
2019 97 311

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

Vietnámi lány egy templomi füstölő mellett

A lakosság legnagyobb része a régebben annamitának nevezett vietnámi, és a Kínából bevándorolt néptörzsek keveredéséből alakult ki. A kisebbséget alkotó moi törzsek (wd) a magasabban fekvő lejtőket, fennsíkokat lakják. A városokban jelentős számú kínai is él.[7]

Vietnám lakossága az 1999-es népszámlálási adatok szerint a következő nagyobb csoportokra oszlik:

  1. viet/kinh: 65,8 millió (86,21%)
  2. tay: 1,48 millió (1,94%)
  3. thai: 1,33 millió (1,74%)
  4. mường: 1,14 millió (1,49%)
  5. khmer: 1,06 millió (1,38%)
  6. hoa: 0,862 millió (1,13%)
  7. nung: 0,856 millió (1,12%)
  8. hmong: 0,787 millió (1,03%)

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az ország nemzeti nyelve a vietnámi, amelyet a lakosság többsége beszél. A romanizált vietnámi ábécét a 17. században európai jezsuita misszionáriusok fejlesztették ki.[16]

Az ország északi és déli részén beszélt vietnámi dialektus jelentősen eltér.

Vietnám kisebbségi csoportjai különféle nyelveket beszélnek, többek között: taj, mng, cham, khmer, kínai, nung és hmong.

A gyarmati uralom örökségének számító francia nyelvet sok művelt vietnámi második nyelvként beszél, különösen az idősebb generáció és az egykori Dél-Vietnámban a tanultabb emberek, ahol ez a nyelv az igazgatás, az oktatás és a kereskedelem fő nyelve volt. Ma a középiskolai érettségi vizsgán az idegen nyelvvizsga a következő lehet: angol (a legtöbb esetben), francia, német, kínai, japán, orosz vagy koreai.

Vallás[szerkesztés]

A kaodaizmus, egy sajátos vietnámi vallás egyik temploma
Az istenek tisztelete egy pagodában (Chua On Lang Pagoda, Cholon)

A vietnámiak többsége nem követ semmilyen szervezett vallást, viszont részt vesz a tam giáo (buddhizmus, konfucianizmus és taoizmus) és a népi vallások egy vagy több gyakorlatában, mint például az ősök tisztelete vagy imádkozik az istenségekhez. A vietnámi népi vallások olyan kulturális hiedelmekre épültek, amelyeket a buddhizmus, a konfucianizmus és a taoizmus Kínából származó különféle hagyományai történelmileg befolyásoltak. A Đạo Mẫu a vietnámi népi vallás külön formája, ahol megtalálható az anyaistennők imádata. Az ország két őshonos vallásnak is otthont ad: a szinkretikus kaodaizmusnak és a kvázi-buddhista Hòa Hảo-nak (wd).

Az ország vallási megoszlása (2014):[17] népi vallású vagy nem vallásos: 73%, buddhista: 12%, katolikus: 7%, a kaodaizmus híve: 5%, protestáns: 1,5%, egyéb: 1,5%.

Az ország statisztikai hivatalának 2019-es adatai alapján:[18]

  • Népi vallású vagy nincs vallása (86,32%)
  • Buddhista (4,79%)
  • Katolikus (6,1%)
  • Protestáns (1,0%)
  • Hòa Hảo – buddhista (1,02%)
  • Kaodizmus híve (0,58%)
  • Muszlim (0,07%)
  • Egyéb (0,12%)

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A VKP 1986-ban megrendezett hatodik kongresszusán hivatalosan is felhagytak a marxista gazdaságpolitikával, és bejelentették a đổi mới („helyreállítás”) gazdasági reformjait. Ezek sok tekintetben hasonlítottak a Kínában elindított reformokra, és hasonló eredményekre is vezettek.

Vietnám éves GDP-növekedése 1990 és 1997 között elérte a 8%-ot, 2000 és 2002 között pedig 7% körül mozgott. Ezek az eredmények a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává tették az országot. A GDP reál növekedési üteme 2016-ban 6,2%, 2015-ben 6,7% volt. Az ipari termelés növekedési üteme 2016-ban: 7,6%. [19]

A Pricewaterhouse Coopers 2017-es előrejelzése szerint Vietnám a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai között van, a potenciális évi GDP növekedési üteme kb. 5 % lehet, és a gazdasága 2050-re kb. a világ 20. legnagyobbikává válik.[20]

Képek
Ho Si Minh-város, az ország legfőbb gazdasági központja
Ho Si Minh-város, az ország legfőbb gazdasági központja
Ho Si Minh-város
Ho Si Minh-város
Irodaépületek Hanoiban (Keangnam Hanoi Landmark Tower)
Irodaépületek Hanoiban (Keangnam Hanoi Landmark Tower)
Ngoc-Ha piac Hanoiban
Ngoc-Ha piac Hanoiban
Rizsföld teraszok a Sa Pa közeli hegyekben Vietnám északi részén
Rizsföld teraszok a Sa Pa közeli hegyekben Vietnám északi részén
Munkások a rizsföldön
Munkások a rizsföldön
Asszonyok egy szövőgépnél, Chau Doc
Asszonyok egy szövőgépnél, Chau Doc
Vízi élet a Mekong deltájában
Vízi élet a Mekong deltájában
1A jelzésű országos főútvonal, Tan An
1A jelzésű országos főútvonal, Tan An

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Területének 22,5%-a szántó és ültetvény, 2%-a mező és legelő, 30%-a erdő, 45,5%-a terméketlen vagy beépített (2006[9]).

A lakosság 48%-a foglalkozik mezőgazdasággal (2012-ben;[19] 1990-ben még 70% volt). A növénytermesztés sokkal fontosabb az állattenyésztésnél. Az alföldeken intenzív rizstermesztés folyik, az éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé.[9]

Haszonnövények: rizs, kukorica, repce, burgonya (batáta), manióka, szója, földimogyoró, cukornád, zöldség- és gyümölcsfélék (főleg banán és ananász), tea, kávé.

Az országban elsősorban sertést, szarvasmarhát, baromfit, továbbá bivalyt is tenyésztenek. A fakitermelés és nyers kaucsuk (gumi-)termelés jellemző még.

Ipar[szerkesztés]

Vietnám legfontosabb ipari központjai Ho Si Minh-város (a volt Saigon), Hanoi, Hai Phong, Da Nang, Thai Nguyen, Can Tho és Vinh.

Fő iparágai: textil- és élelmiszeripar, bányászat, építőanyag-gyártás. Újabban az olcsó munkaerőt alkalmazó korszerű ágazatok (elektrotechnika, elektronika) telepedtek meg. Számottevő még a papíripar, a gumifeldolgozás, hajógyártás, vaskohászat.

Bányászat[szerkesztés]

Legfontosabb ásványkincse a Mekong deltavidékén és a kontinentális talapzaton feltárt kőolaj és földgáz, valamint az északi országrészen bányászott feketekőszén.[9]

Egyéb bányászat: arany, kaolin, foszfát és konyhasó. A deltavidéken egyre több tőzeget fejtenek.

Kereskedelem[szerkesztés]

  • Legfőbb exportcikkei: ruházat, lábbeli, halászati áruk, nyersolaj, elektronika, fából készült termékek, rizs, gépek.
  • Importcikkei: gépek és berendezések, kőolajtermékek, acélipari termékek, ruhaipari alapanyagok, elektronika, gépjárművek.

Legfőbb kereskedelmi partnerei 2016-ban:[19]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Halászata számottevő, de a part menti vizek halállománya megfogyatkozott.[9]

Közlekedés[szerkesztés]

Nagyvárosi forgalom, Ho Si Minh-város

A közút mellett fontos a légi, illetve a vízi közlekedés.

Közút[szerkesztés]

A vietnámi utak viszonylag jó minőségűek. Jellemző helyi közlekedési eszköz a robogó. A nagyvárosokban a forgalom igen nagy, amely leginkább a motorosokból áll. A 7 milliós Ho Si Minh-város útjait 3 millió motoros szeli naponta (2013).[21]

A közlekedésben résztvevők a gyalogosokkal szemben udvariatlanok. A motorosok sokszor a járdára is felhajtanak, és ott közlekednek. A gyalogosoknak még a zebrán is vigyázniuk kell, mert nem kapnak elsőbbséget.

Vasút[szerkesztés]

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Legfontosabb kikötői: Hai Phong, Ho Si Minh-város és Da Nang.

További főbb kikötők: Cam Ranh, Hong Gai, Qui Nhơn, Nha Trang, Nghi Son (Thanh Hóa), Son Duong (Hà Tĩnh), Dung Quất (Quảng Ngãi), Vũng Tàu.

Légi közlekedés[szerkesztés]

10 nemzetközi forgalmú repülőtér van az országban (2017-ben). Ezek közül a fő repülőterek:

Telekommunikáció[szerkesztés]

Hívójel prefix XV, 3W
ITU zóna 49
CQ zóna 26

Kultúra[szerkesztés]

Képek a vallásról és építészetről
Templom udvarának kapuja
Templom udvarának kapuja
Templom épülete, An Binh szigete
Templom épülete, An Binh szigete
Pagoda, Ngọc Hải
Pagoda, Ngọc Hải
Pagoda, Ho Si Minh-város
Pagoda, Ho Si Minh-város
Budai, a boldogság istenének szobra. Ving Trang Pagoda, My Tho
Budai, a boldogság istenének szobra. Ving Trang Pagoda, My Tho
A hívők egy kínai templomban, Ho Si Minh-város
A hívők egy kínai templomban, Ho Si Minh-város
Konfuciánus templom belseje Hanoiban
Konfuciánus templom belseje Hanoiban
Templom, Dinh Cô
Templom, Dinh Cô
Chau Doc temploma
Chau Doc temploma
A kaodaizmus temploma, Tây Ninh
A kaodaizmus temploma, Tây Ninh
A kaodaizmus hívői
A kaodaizmus hívői

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

A világ kulturális örökségének része Vietnámban az UNESCO szerint:

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Képek a kultúráról
Újévi ünnepköszöntő
Újévi ünnepköszöntő
Fesztiváli kép
Fesztiváli kép
Vízi-bábszínház Hanoiban. Balra a háttérben a zenészek
Vízi-bábszínház Hanoiban. Balra a háttérben a zenészek
Népzenészek
Népzenészek
Zenészek
Zenészek
Đàn bầu
Đàn bầu
Lányok a nemzeti viseletben (ao dai)
Lányok a nemzeti viseletben (ao dai)
Hmong törzsi népviselet
Hmong törzsi népviselet
Egy menyasszony családjának nőtagjai sorakoznak a vőlegény köszöntésére egy eljegyzési ceremónia alkalmából
Egy menyasszony családjának nőtagjai sorakoznak a vőlegény köszöntésére egy eljegyzési ceremónia alkalmából
Esküvői pár
Esküvői pár
Đình Bảng, közösségi ház
Đình Bảng, közösségi ház
Vovinam - vietnámi küzdősport
Vovinam - vietnámi küzdősport
Iskolások piros nyakkendőben, Ho Si Minh-város
Iskolások piros nyakkendőben, Ho Si Minh-város
Utcai rajzolók
Utcai rajzolók
Keskeny épületek Ho Si Minh-városban. Ennek az építészeti stílusnak az oka, hogy régen a házak utáni adót az utcafront hossza alapján vetették ki, így egyes házak - a szomszédjaikhoz képest - erősen megnyúltak az ég felé
Keskeny épületek Ho Si Minh-városban. Ennek az építészeti stílusnak az oka, hogy régen a házak utáni adót az utcafront hossza alapján vetették ki, így egyes házak - a szomszédjaikhoz képest - erősen megnyúltak az ég felé
Phó, vietnámi leves (tészta, hús, rizs és friss növények az alapanyagai)
Phó, vietnámi leves (tészta, hús, rizs és friss növények az alapanyagai)

Zene, színház[szerkesztés]

Vietnám előadó-művészete több évszázadon, sőt évezreden át alakult és formálódott, miközben a vele kapcsolatba került civilizációk zenei és színházi örökségéből számos elemet magába olvasztott. Így lett a kínai opera a klasszikus színházművészet alapja, így olvadtak a csam zene közvetítésével az indiai ritmusok Vietnám zenei világába, és ekképp nyert létjogosultságot a modern nyugati színjátszás is az országban. [22]

  • Hát tuồng (délen más néven Hát bội): a kínai opera által erősen befolyásolt színházi forma; a színjátszás legrégebbi formája.
  • Cải lương (kai luong): Dél-Vietnámból származó egyfajta modern népi opera. A 20. század elején született meg francia befolyásra.
  • Hát chèo: szatirikus zenés színházi előadás.
  • Múa rối nước: vízi bábszínház. E mintegy ezeréves színházi forma nagyon népszerű az északi régióban.

A vietnámi zene az ötfokú pentaton hangskálára épül, ahogy sok magyar népdal is. A zenei paletta igen széles. Találkozhatunk udvari, vallási, szakrális vagy kamarazenei darabokkal, színpadi művekhez írt kompozíciókkal és népzenével, népdalokkal, utóbbiak jó alapanyagul szolgáltak a kommunista rendszer mozgalmi nótáihoz.[22]

Népszerű hangszerek:

  • dán tranh – 16 húrú citera
  • dán bau – egy húrral bíró, de varázslatos dallamokat előcsalogató hangszer
  • broh – kéthúrú bambuszlant
  • dán nguyệt – telihold alakú lant
  • dán day – szögletes testű, háromhúrú lant
  • dàn tỳ bà – körte alakú, négyhúros lant
  • dán trung – ívelt bambuszxilofon
  • dàn gáo – kéthúros hegedű
  • dàn nhị – kéthúros hegedű
  • dàn tam thập lụccimbalomféle
  • kèn bầuoboa

Irodalom[szerkesztés]

A vietnámi irodalom legkorábbi darabjai kínai nyelven és kínai tyü-nya (chu nho) betűkkel íródtak, egészen a 13. század végéig, amikor a vietek a kínai írásjegyekből kialakították első saját tyü-nom (chu nom) írásukat. A legrégebbi nom írásjegyekkel papírra vetett mű az Óda egy krokodilhoz (Van Te Ca Sau), a legszebb klasszikus munka pedig a Kieu története (Kim Van Kieu) Nguyen Du (1765-1820) tollából.[22]

Filmművészet[szerkesztés]

Igényes filmrajongóknak kötelező anyag Tran Anh Hung vietnámi születésű francia filmrendező két filmje [22]:

  • A zöld papaya illata (1993) – az 1950-es évek Saigonjába viszi a nézőt.
  • A riksás fiú (Cyclo, 1995) – a korszerű Ho Si Minh-város alvilági életét mutatja be kifejező képeivel.

Selyemfestészet[szerkesztés]

A művészet egyik legnépszerűbb formája a selyemfestészet, amelyre a 19–20. században a francia befolyás, majd a modern és liberális színek használata adta meg a vietnámi selyemfestészet egyedi jellegét, amely megkülönbözteti a kínai és japán társaitól.[23] A selyemfestészet a vidék, a tájak, a pagodák, a történelmi események és a hétköznapi élet képeit mutatja be.

Hagyományok, szokások[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Az ország három fő kulináris régióra osztható: észak, közép és dél.[24] A vietnámi konyhaművészetre nagy befolyással volt északon a kínai konyha, középen és délen a khmer és az indiai, míg a modern fogásokban a francia konyha.

Az ételek alapja a rizs, amely a legkülönbözőbb formákban kerülhet az asztalra: főzve, ragacsos rizsként, ropogós rizstallér alakjában, de rizstészta és hártyavékony rizspapír formájában is. A helyi konyhában jelentős szerepet játszanak a zöldségek, a halak és a tenger gyümölcsei.[25]

Az utakat övező kifőzdék, családi éttermek előtt számtalanszor feltűnik a com (kom) vagy a pho felirat. A com jelentése „rizs”, és azt a rizsbázisú egytálételt takarja, aminek feltétét és köretét magunk választhatjuk ki az üvegpultban sorakozó húsos, halas és zöldséges fogásokból. A pho (ejtsd: fő/fó között) levesféle nemzeti eledel.[22]

A sörkínálat pazar. Helyi, jó minőségű sörök: Hanoi Beer, Saigon Beer, Dai Viet, 333 (bábábá).

Turizmus[szerkesztés]

Főbb látnivalók[szerkesztés]

Városok, építészet:
  • Hanoi, az ország fővárosa, francia gyarmati építészet.
  • Ho Si Minh-város, az ország gazdasági életének központja.
  • A kulturális világörökség helyszínei (Huế, Hoi An, Mỹ Sơn).
  • Dalat az ország egyik legnépszerűbb magaslati üdülővárosa.
Természeti látnivalók:

Biztonság[szerkesztés]

Vietnám biztonságosnak számító ország, de időnként előfordulnak motoros táskarablások.[26] Igen jellemző még a külföldiek átverése; a lakosok a helyi árak öt-tízszeresét is követelhetik a külfölditől.

Egyéb[szerkesztés]

A villamos feszültség 230 V, 50 Hz. A dugalj amerikai típusú, illetve a kontinentális Európában megszokott kétpólusú csatlakozóval. Egyes helyeken azonban 127 V-ot alkalmaznak. A magyarországi földelt dugók (Schuko) nem, a földeletlenek (Europlug) azonban használhatók. Átalakítók többfelé kaphatók.[27]

A kiskereskedelmi boltok, utcai árusok, éttermek általában a hét minden napján nyitva vannak.

A magyar nagykövetség Hanoiban található.

Sport[szerkesztés]

  • Labdarúgás:

A labdarúgás a legnépszerűbb sportág,[28] de világbajnokságon még sosem játszhattak, ám az Ázsia-kupa első két viadalán 1956-ban és 1960-ban negyedikek lettek. 2007-ben Malajzia, Indonézia és Thaiföld mellett rendezhette meg a 2007-es Ázsia-kupa B csoportjának küzdelmeit, illetve egy negyeddöntőt és egy elődöntőt Hanoiban. A négy házigazda ország válogatottja közül csak a vietnámi jutott tovább.

  • Olimpia:

Eddig a nyári olimpiákon két ezüstérmet nyertek versenyzői: Trần Hiếu Ngân 2000-ben Sydneyben a taekwondo női 57 kg-os versenyszámában és Hoàng Anh Tuấn 2008-ban súlyemelés férfi 56 kg-os versenyében. Téli olimpián nem vettek még részt.

  • Harcművészetek

A legtöbb vietnámi harcművészeti forma (Võ-Thuật) a történelem során erősen befolyásolva volt a kínai harcművészetek, a konfucianizmus, a buddhizmus, a taoizmus és a Viet Vo Dao filozófiája által. Néhány népszerű forma közülük:

  • Vo Co Truyen Viet Nam (Vo Thuat Co Truyen Viet Nal)
  • Vovinam Vietvodao
  • Vo Thuat Van Vo Dao
  • Vo Thuat Binh Dinh
  • Nhat Nam (Ngo Xuan Bing)
  • Vo Bac Ninh

Ezek közül a Vovinam és a Nhat Nam a legnépszerűbb harcművészetek.

  • Tollaslabda
  • Sakk

Ismertebb vietnámi sakkmesterek: Cesar Boutteville, Hoang Thanh Trang, Lê Quang Liêm, Nguyen Ngoc Truong Son és Paul Truong.

  • Formula-1

2020-tól fognak Formula-1-es nagydíjat rendezni Hanoi-ban.[29]

Ünnepek[szerkesztés]

Munkaszüneti napok[szerkesztés]

Időpont Név Helyi név Megjegyzés
január 1. Újév Tết dương lịch
január-február Vietnámi holdújév Tết Nguyên Đán Az év legnagyobb ünnepe
április Hung király emléknapja Ngày Giổ Tổ Hùng Vương
április 30. A felszabadulás napja Ngày miền Nam hoàn toàn giải phóng, và ngày thống nhất Việt Nam.
május 1. A munka ünnepe Ngày Quốc tế Lao động
szeptember 2. Nemzeti ünnep Quốc khánh

Egyéb ünnepek[szerkesztés]

Időpont Név Helyi név
március 8. Nemzetközi nőnap Quốc tế Phụ nữ
június 1. Gyereknap Tết thiếu nhi
október 20. Vietnámi nőnap Ngày Phụ nữ Việt Nam
november 20. Pedagógusnap Ngày Nhà giáo Việt Nam
december 25. Karácsony Giáng sinh/Nôen
15/1 (holdnaptár) Az első hónap teliholdja Rằm tháng giêng
3/3 A 3. holdhónap 3. napjának fesztiválja Tết Hàn thực
15/4 Buddha születésnapja Lễ Phật Đản
5/5 Nyárközép fesztivál Tết Đoan ngọ
15/7 A 7. hónap teliholdja Rằm tháng bảy hoặc Lễ Vu Lan
15/8 Őszközép fesztivál Tết Trung thu
23/12 Ông Táo (Táo quân) istenség ünnepe Ông Táo chầu trời

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://tongdieutradanso.vn/uploads/data/6/files/files/Ket%20qua%20toan%20bo%20Tong%20dieu%20tra%20dan%20so%20va%20nha%20o%202019_ca%20bia_compressed.pdf, 2022. április 1., https://web.archive.org/web/20211117073249/http://tongdieutradanso.vn/uploads/data/6/files/files/Ket%20qua%20toan%20bo%20Tong%20dieu%20tra%20dan%20so%20va%20nha%20o%202019_ca%20bia_compressed.pdf
  2. a b Vietnam population (2023) live — Countrymeters. countrymeters.info. (Hozzáférés: 2023. szeptember 5.)
  3. Worldometers 2023
  4. Az ország nevének rövid a-val írt változata 2015-ben változott a hosszú á alakra, mely a 12. AkH-ban lett rögzítve, a Földrajzinév-bizottság egyetértésével. Bővebben lásd ezen cikk vitalapját. A hivatalos konzulátusi alak még a korábbi Vietnam változat.
  5. http://peaklist.org/WWlists/ultras/indochina.html
  6. a b c Országok lexikona A-Z, Magyar Nagylexikon, 2007
  7. a b c d A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965
  8. Akadémiai Kiadó: Világföldrajz, 2010
  9. a b c d e f g Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  10. About Vietnam. Socialist Republic of Viet Nam – Government portal. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. Gerard Greenfield: The Development of Capitalism in Vietnam. Socialist Register, 1994. [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 8.)
  12. A bit of everything – Vietnam's quest for role models. The Economist, 2008. április 24. [2012. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. 2019-es népsz. eredményei (vietnámiul)
  14. http://www.worldometers.info/world-population/vietnam-population/
  15. Archivált másolat. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  16. Zwartjes, Otto (2011). Portuguese Missionary Grammars in Asia, Africa and Brazil, 1550–1800. John Benjamins Publishing Company. ISBN 978-90-272-4608-0
  17. https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/389940/CIG.Vietnam.Religious_Minority_Groups.v1.0.pdf
  18. Vietnámi Általános Statisztikai Hivatal (2019). "A 2019-es vietnámi nép- és lakásszámlálás eredményei" (PDF) . Statisztikai Kiadó (Vietnám). ISBN 978-604-75-1532-5
  19. a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/vm.html CIA World Factbook
  20. Pricewaterhouse Coopers: The Long View How will the global economic order change by 2050?
  21. Lonely Planet: Vietnam
  22. a b c d e Ács László: Vietnam, Laosz, Kambodzsa
  23. Archivált másolat. [2015. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
  24. Hans Gerlach: Vietnam : konyhaművészet és kultúra
  25. http://www.mindmegette.hu/a-vietnami-konyha-titkai-48733
  26. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?vietnam
  27. Dekameron könyvkiadó: Vietnam, 2002.
  28. Archivált másolat. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 7.)
  29. https://edition.cnn.com/2018/11/07/motorsport/formula-one-vietnam-grand-prix-spt-intl/index.html

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]